You are currently viewing Hogyan hat a szorongás a kamaszokra
Hogyan hat a szorongás a kamaszokra

Hogyan hat a szorongás a kamaszokra

Jelentős bizonyíték van arra, hogy a pandémia növelte a szorongó kamaszok (és akár néhány serdülőkor előtti fiatal) számát. Nem csoda, hiszen a Covid miatti lezárások és távolságtartás elvette a kamaszoktól azokat a tevékenységeket, amelyek különösen fontosak számukra, megszakította oktatásukat és elszigetelte őket barátaiktól.

Mindannyian abban reménykedtünk, hogy amint az élet helyre áll, a kamaszok is visszatérnek a normális kerékvágásba. De mi is a normális? Hiszen a kamaszok körében már a pandémia előtt is megnövekedett a szorongás és sajnos azóta is egyre jobban fokozódik. Miért? A szakértők szerint egyre nagyobb nyomás nehezedik rájuk az iskolai sikerek miatt,  valamint egy olyan világban élünk, amely egyre ijesztőbbnek tűnik, és a közösségi média által okozott önértékelési problémák is szerepet játszanak ebben. De valójában senki sem érti igazán ezt a jelenséget. Fontos, hogy felismerjük a szorongás jeleit és segítséget nyújtsunk azoknak a gyerekeknek, akik küzdenek ezzel.

Miben különbözik a serdülők szorongása?

A szorongó kamaszok mások, mint a szorongó gyermekek. A fejlődés minden szakaszában a gyerekek különböző aggodalmakat és sebezhetőségeket mutatnak.

A kisebb gyermekek hajlamosak külső dolgoktól félni – például állatoktól, rovaroktól, a sötéttől, az ágy alatti szörnyektől, vagy attól, hogy valami rossz történik anyával és apával. A kamaszok azonban inkább önmagukkal kapcsolatban aggódnak – iskolai vagy sportteljesítményük, mások általi megítélésük, a testükben végbemenő változások miatt.

Egyes szorongó kamaszok már évek óta szoronganak, mire elérik a serdülőkort. Talán a szülők tudtak erről, de a gyermek ennek ellenére jól működött, ezért nem tettek semmit. Vagy a gyermek kezelést kapott, és javulás mutatkozott. De ahogy egyre többet várnak el tőlük a középiskolában, gimnáziumban, és ahogy egyre jobban összpontosítanak a társakra, a szorongás újra előjöhet, és súlyosabbá válhat. Emellett néhány olyan kamasz is, aki gyermekkorában nem volt szorongó, serdülőkorban kezdődő szorongást tapasztal, beleértve a szociális szorongást és a pánikrohamokat.

Mi miatt aggódnak a kamaszok?

  • Teljesítményük miatt. Sokaknál vehetjük észre azt, hogy a szorongásuk gyakran a maximalizmus felé irányul, vagy arra, hogy a lehető legjobban kell teljesíteniük az iskolában, túlmutatva az intenzív munkamorálon.

  • A róluk alkotott kép miatt. Minden kamasznak van valamilyen tudatossága és ébersége arról, hogyan érzékelik őket. Ez a felnőtté válási folyamat része. De egyes gyerekeknél ez fokozott. Ennek eredménye lehet a szociális szorongás, amikor túlzottan aggódnak amiatt, hogy alkalmatlannak vagy butának tűnnek.

  • A testük miatt. A serdülőkor fizikai változásai sok tizenéves számára kényelmetlenséget okoznak. Ha valaki előbb vagy később érik, mint a kortársai, az különcnek és kívülállónak érezheti magát. Néhány fiatalnál szélsőséges szorongás alakul ki, amit testdiszmorf rendellenességnek hívnak. Ilyenkor annyira aggódnak egy (valós vagy képzelt) testi hibájuk miatt, hogy ez nagy stresszt okoz számukra.

A szorongás tünetei a kamaszoknál

A szorongás tünetei széles skálán mozognak: visszahúzódás, elkerülés, ingerlékenység vagy dühkitörések formájában is jelentkezhetnek. A szorongás gyakran figyelmen kívül marad, mert a tinédzserek jók abban, hogy elrejtsék gondolataikat és érzéseiket. Az alábbiakban néhány olyan viselkedésforma van felsorolva, amelyek szorongásra utalhatnak:

  • Ismétlődő félelmek és aggodalmak a mindennapi élet rutinszerű részeivel kapcsolatban
  • Ingerlékenység
  • Koncentrációs nehézségek
  • Fokozott önérzékenység vagy kritikára való érzékenység
  • Visszahúzódás társas tevékenységektől
  • Új vagy nehéz helyzetek kerülése
  • Krónikus panaszkodás hasfájásra vagy fejfájásra
  • Jegyek romlása vagy iskolakerülés
  • Gyakori megerősítés keresése
  • Alvásproblémák
  • Kábítószer-használat

A szorongás és az iskolakerülés

Mivel a kamaszok életének nagy része az iskolához kapcsolódik — legyen szó tanulásról, sportról, egyéb tevékenységekről vagy a társasági életről —, az iskola gyakran a szorongás egyik központi helyszíne. Ezért, amikor a gyerekek nem akarnak iskolába menni, ennek nem feltétlenül maga az iskola az oka.

Az, amit ma iskola-kerülésnek nevezünk, korábban iskolafóbiaként volt ismert, ami azt sugallta, hogy az iskola a szorongás forrása. Ehelyett, amikor olyan gyerekekkel foglalkozunk, akik gyakran keresnek kifogást, hogy otthon maradjanak, vagy egyenesen elutasítják az iskolába járást, a hangsúly nem magán a döntésen van, hanem azon, hogy miért hozzák ezt a döntést. Arra koncentrálunk, hogy mi áll a háttérben, miért nem akarnak iskolába menni.

A probléma lehet például az, hogy félnek attól, hogy a tanár váratlanul felszólítja őket, és hibáznak. Vagy attól tartanak, hogy pánikrohamot kapnak az órán. Esetleg aggódnak, hogy nem néznek ki jól, és ezért kinevetik őket.

Szorongás és a szerhasználat

A szorongó kamaszok (ahogy a szorongó felnőttek is) gyakran fordulnak rekreációs drogokhoz, különösen marihuánához, hogy enyhítsék a diszkomfortjukat. Az önkezelés rövid távon valóban működik. Csökkenti a szorongást és a stresszt. Elnyomja, lezárja az agyban a gondolkodásért felelős részt. Hosszabb távon azonban ez rossz megküzdési stratégia, mert a szorongás megmarad, és a kamasz függővé válhat az adott szertől.

A kamaszok közül sokan úgy vélik, hogy a marihuána egészségesebb az alkoholnál. Ráadásul, mivel ott van a vaporizálás lehetősége is, könnyebb titokban, akár utcán, otthon vagy iskolában is használni anélkül, hogy a felnőttek észrevennék.

A szerhasználat egyike sem egészséges módja a szorongás kezelésének, ösztönözzük a gyerekeket, hogy ne használjanak drogokat „gyógyszerként.”

Ha egész nap egy marihuánás joint van a zsebedben, és abból szívsz, csakhogy kibírd az iskolát, az nem különbözik attól, mintha egy üveg vodkát tartanál az asztalfiókodban a munkahelyeden. Mindkét esetben egy szertől függsz ahhoz, hogy átvészeld a napot — és minél többet használod, annál inkább függővé válhatsz.

A szorongás és a depresszió

Gyakori, hogy a kamaszoknál a szorongás mellett depresszió is megjelenik. Ennek egyik oka, hogy a szorongással teli életmód olyan megterhelő vagy annyira korlátozó lehet, hogy végül depresszióhoz vezet.

Például volt egy fiatal lány, akinek az új középiskolába való átköltözés erős szociális szorongást váltott ki. A lány annyira félt attól, hogy kudarcot vall a versengőbb környezetben, hogy elkezdett visszavonulni a tevékenységektől. Ezután pánikrohama lett, majd a barátaitól is eltávolodott, mert attól tartott, hogy előttük újra pánikrohama lesz. Végül annyira elszigetelődött, hogy súlyos depresszióba esett.

Az ilyen rétegződése a szorongásnak és depressziónak gyakori, és gyakran észrevétlen is marad. Ha csak a depresszió tüneteit kezelik, és figyelmen kívül hagyják a szorongást, akkor a kezelés nem lesz hatékony.

Az is előfordulhat, hogy a szorongás és a depresszió két különálló, egyidejűleg fennálló zavar.

Tegyük fel nekik ezt a kérdést: “Ha képes lennék úgy eltávolítani az agyadból a szorongást, hogy az soha többé ne térjen vissza, akkor is depressziós lennél?”

Ha a válaszuk “Igen, akkor is depressziós lennék”, az arra utalhat, hogy önállóan is jelen van a depresszió. Ha a válasz “Nem, fantasztikusan érezném magam, ha megszabadulnék a szorongástól”, akkor valószínűbb, hogy a szorongás váltja ki a depressziót.

A különböző szorongásfajták közül a generalizált szorongásos zavar, vagyis GAD (generalized anxiety disorder), különösen szoros kapcsolatban áll a későbbi depresszió kialakulásával — olyannyira, hogy gyakran a depresszió előfutárának is tekintik. A GAD nem egy adott dolog által kiváltott szorongás (azt specifikus fóbiának hívjuk), hanem folyamatos és túlzott aggodalom a mindennapi dolgok sokasága miatt.

Mi a kapcsolat a szorongás és a depresszió között?

A szorongás aláássa a jólétet. Ha nem tudsz bízni magadban, nem bízol abban, hogy jó döntéseket hozol, és védekező életmódot folytatsz, akkor különösen nagy a depresszió kialakulásának kockázata.

Ha folyamatosan aggódsz és kételkedsz, és az élet minden aspektusára ‘mi van, ha…?’ kérdésekkel reagálsz, az mély hatással lesz arra, hogy hogyan látod magad, és hogyan alakul az önbizalmad, az önértékelésed. Nem meglepő az, hogy ha védekezően élsz, folyamatos félelemmel telve, az depresszióhoz vezethet.

A szorongás kezelése

A serdülők szorongásának leghatékonyabb kezelése a kognitív viselkedésterápia (CBT), amelyet a leghatásosabban az Aroma Freedom technikákkal lehet kombinálni. A CBT megtanítja a szorongó gyerekeknek, hogyan gondoljanak és reagáljanak másként a szorongásra, és hogyan tolerálják azt ahelyett, hogy elkerülnék.

Az Aroma Freedom technika pedig a gondolkodásuk és érzelmük kémiáját változtatja meg, ami elengedhetetlen a zsigeri reakciók, a berögzült viselkedés megváltoztatásához.

Gyakran Feltett Kérdések

A kamaszok szorongásának leghatékonyabb kezelése a kognitív viselkedésterápia (CBT), Aroma Freedom technikákkal kombinálva. A CBT stratégiákat tanít a gyerekeknek a szorongásról való gondolkodásuk átalakítására, míg az Aroma Freedom technika a gondolkodásuk és érzelmük kémiáját változtatja meg, ami elengedhetetlen a zsigeri reakciók, a berögzült viselkedés megváltoztatásához.

A kamaszok nagy nyomás alatt állnak. A szorongásuk gyakran a jegyek, középiskola vagy gimnázium, és az iskolán kívüli tevékenységek körüli maximalizmusra összpontosul. Emellett szorongást okoz számukra az is, hogy fokozottan érzékelik, hol helyezkednek el társaikhoz képest társadalmilag. A felnőttek általában kevésbé törődnek azzal, hogyan látják őket mások, de a kamaszok még csak most építik önbizalmukat, és keresik, kik is ők valójában. A serdülőkor testi változásai szintén kényelmetlenséget okozhatnak, különösen azoknak, akik korán vagy későn érnek.

A stressz és a túlgondolás mind gyakori szorongásforrás a kamaszoknál. Ezek az aggodalmak gyakran az iskola, a társas kapcsolatok vagy a testkép köré összpontosulnak.

Vélemény, hozzászólás?